– What do You read on the toilet?
– GE 08.08.2023: Max Horkheimer · Theodor W. Adorno:
A felvilágosodás dialektikája. Filozófiai töredékek. Atlantisz, 2011. Szerk. Mesterházi Miklós. 312 oldal･ISBN: 9789639777149
„A felvilágosodás és a mítosz bizonyos értelemben ugyanaz, állítja Theodor W. Adorno és Max Horkheimer A felvilágosodás dialektikája (1944) című művében, a kritikai elmélet fő művében. Abszurdnak hangzik? Mi segíthetünk.”
Theresa Schouwink cikke (Philisophie magazin) alapján, a lentiekben HU/EN:
I.-III. lépésben
Enlightenment and myth are in a way the same thing, claim Theodor W. Adorno and Max Horkheimer in the Dialectic of Enlightenment (1944), the main work of Critical Theory. Sounds absurd? We can help.
I. THE QUOTE
„We have no doubt (…) that freedom in society is inseparable from enlightened thought. However, we believe (…) that the very concept of this thinking, no less than the concrete historical forms, the institutions of society in which it is interwoven, already contain the seeds of the regression that is taking place everywhere today. (…) Myth itself is enlightenment, and: Enlightenment strikes back in mythology.”
Dialektik der Aufklärung (1944)
/
I. AZ ÖSSZEFOGLALÓ
„Nincs kétségünk (…), hogy a társadalmi szabadság elválaszthatatlan a felvilágosult gondolkodástól. Úgy véljük azonban (…), hogy maga e gondolkodás fogalma, nem kevésbé, mint a konkrét történelmi formák, a társadalom intézményei, amelyekbe ez beleszövődik, már magában hordozza a ma mindenütt végbemenő visszafejlődés csíráit. (…) A mítosz maga a felvilágosodás, és: A felvilágosodás a mitológiában üt vissza.”
Dialektik der Aufklärung (1944)
II. THE RELEVANCE
Adorno and Horkheimer responded to the horrors of fascism with their thesis on the entanglement of myth and enlightenment:
How can it be that the history of scientific and technological progress does not lead to human liberation, but to Auschwitz?
Their answer: The problem lies in the unreflected Enlightenment itself. The Enlightenment has only ever further developed „instrumental reason” for the purpose of dominating nature and therefore also humanity. The question of how we can live well together has been ignored.
In view of the climate crisis and the rise of right-wing populism, these reflections are highly topical.
II. A RELEVANCIA
Adorno és Horkheimer a fasizmus borzalmaira a mítosz és a felvilágosodás összefonódásáról szóló tézisükkel válaszoltak:
Hogyan lehetséges, hogy a tudományos és technikai fejlődés története nem az emberi felszabaduláshoz, hanem Auschwitzhoz vezet?
Válaszuk erre: A probléma magában a reflektálatlan felvilágosodásban rejlik. A felvilágosodás mindig csak az „instrumentális észt” fejlesztette tovább a természet és így az emberiség feletti uralom céljából. Azt a kérdést, hogy hogyan tudunk jól együtt élni, figyelmen kívül hagyták.
Az éghajlati válság és a jobboldali populizmus erősödése miatt ezek az elmélkedések rendkívül aktuálisak.
III. THE EXPLANATION
Human history is often told as a story of progress: Once irrational belief in myths prevailed, then came the Enlightenment. Reason, science and self-determination illuminated the world.
Adorno and Horkheimer break with this narrative. For them, the myth is already Enlightenment, because it already attempts to master the frightening nature. Mastering nature is the central moment of enlightenment. Science and technology make life safer and more comfortable. At the same time, however, people themselves are objectified and their sensuality and instincts suppressed.
The result is a relapse into mythology: instead of fate and demons, we believe in formulae, numbers and the immutability of social conditions.
III.A MAGYARÁZAT
Az emberi történelmet gyakran a fejlődés történeteként mesélik el: Egykor a mítoszokba vetett irracionális hit uralkodott, aztán jött a felvilágosodás. Az ész, a tudomány és az önrendelkezés megvilágította a világot.
Adorno és Horkheimer szakít ezzel a narratívával. Számukra a mítosz már felvilágosodás, mert már a félelmetes természetet próbálja uralni.
A természet megismerése a felvilágosodás központi mozzanata. A tudomány és a technológia biztonságosabbá és kényelmesebbé teszi az életet. Ugyanakkor azonban magukat az embereket tárgyiasítják, érzékiségüket és ösztöneiket elnyomják.
Az eredmény a mitológiába való visszaesés: a sors és a démonok helyett képletekben, számokban és a társadalmi viszonyok megváltoztathatatlanságában hiszünk.
Horkheim és Adorno. Fotó: Jeremy Shapiro
