2010. szeptember 28. Plusz – Gergely Edit A cikk születése idején a szerző szabadúszó kommunikációs tanácsadó-, Transindex Holt Költő és a Népszabadság helyettes romániai tudósítója volt, Tibori-Szabó Zoltán felkérésére. A GE-cikket N.Kósa Judit (Kultúra rovatvezető, Népszabadság) szerkesztette.

Szalonnás

templommenedzsment

A román–magyar kormányegyezség megújítására vár a székelyderzsi világörökségkincs

– Több turistánk megkérdi: miből van a szalonna? Akadt, aki meg is kóstolta. Azóta zárjuk a bástyákat.

– mondja Demeter Sándor Lóránd unitárius lelkész Székelyderzsen, és bevezet a paplakudvarra. Innét közvetlen átjáró visz a világörökségi listán is szereplő erődtemplomba.

– Azt igyekszünk megmutatni, hogy a technikai fejlődés évezredében, a kommunikáció és a mobilitás világában hogyan kaphat helyet a 800 éves építészeti emlék és a 300 éve élő szalonnatárolási örökség.

Egy mondatban mindezt így közvetítjük: „Székelyderzs, ahol a történelem együtt él a faluval”

– fűzi hozzá.

A fiatal lelkész most idegenvezetőként fogad, de rendesen szakképzett munkatársakkal együtt állja az évi mintegy ötezer turista rohamát. Feleségével, a szintén lelkész Újvárosi Katalinnal több mint öt éve él Székelyderzsen, itt született meg Dorottya lányuk is.

Interjú a templomban. Gergely Edit és Demeter Sándor Lóránd. (Laja-fotó)

A fallal övezett templomudvaron amott a szuszékok vannak, a falu gabonáját tartják a ládákban: a családok neve ráírva. A bástyákban pedig a saját szalonnáiból kanyaríthat mindenki hetente egyszer, szerda reggelenként.

Évszázados hagyomány.

A bástyákban „érik meg” a szalonna, akinek pedig „kampója van” itt, az egyenértékű a becsülettel.

Azt ugyanis, aki „véletlenül” szelt a máséból, a keblitanács (avagy presbitérium) kitiltotta – nem csupán a bástyából, de a templomból is.

Olyan templom fekszik e ma is élő szokásrend közepén a Székelyudvarhelyhez közeli kis településen, melyet a ’89-es változások után most először segít az állam. Azelőtt a húszas és ötvenes években kapott csak támogatást.

Hiába a világörökség része, az itt szolgáló fi atal lelkész házaspár nem vár sült galambra: menedzsel.

Reményeik szerint jó „marketingeszköznek” ígérkezik a karzati lelet, melyet a falképkutatási előmunkálatokkor fedeztek fel a restaurátorok, de csak az idén tárták fel.

A karzathomlokzaton négy évszázad lenyomatai kerültek elő, aminek elsősorban szellemtörténeti értéke nagy:

a szakirodalom szerint ezt a karzatot 1720-ban építették, most pedig kiderült, 1726-ban csak renoválták – mutat a lelkész a karzaton olvasható keblitanácsosi, egyházközség-vezetőségi nevekre, melyek mellett

az íráskor szerkesztett „szamárvezetők” is tisztán megmaradtak a festék alatt.

A lőrések viszont még rejthetnek freskókat, mondja a lelkész, kissé aggódva jelezvén: még több költséges tanulmányt kell elkészíteniük, anélkül tilos építkezni.

– Hiába veszélyes a torony állapota, mert hull róla a vakolat, terv és engedély nélkül nem javíthatjuk

– teszi hozzá, jelezve, jelenleg a román szaktárcától hetvenezer lejt (470 ezer forintot) várnak a püspökségen keresztül.

A templom felújítása része a román– magyar kormányegyezségnek, amely arról szól, hogy a két kormány közös erővel újít fel műemlékeket Romániában és Magyarországon.

Az egyezséget 2006 végén kötötték, 2008–ban sikerült helyszíni szemlére összehívni a két kormány illetékeseit. Azelőtt és azóta is kértek segítséget, de eddig csupán Hargita Megye Tanácsa támogatta
ezt a folyamatot.

A házaspár most azon gondolkodik, saját jövedelméből járul hozzá a templom rekonstrukciójához.

Kelemen Hunor, Románia első magyar nemzetiségű kultuszminisztere. Fotó: Ovidiu Iuliu Matiu

– A román–magyar kormányegyezség lejárt, de mivel nem mondta fel egyik fél sem,

hallgatólagosan működik.

– mondta megkeresésünkre Kelemen Hunor román kulturális és műemlékvédelmi miniszter, hozzátéve: „mennének tovább ezzel”, a hetvenezres támogatás után kivitelezésre is pályázhat a templom.

Mint mondta, nem hiszi, hogy az újabb magyar–román közös kormányülésre még idén sor kerülne, ezért még előtte szeretné az egyezség kulturálisműemlékvédelmi részét „újrakötni” a magyar féllel.

A derzsi templom benne van az országos román restaurálási tervben, s „ugyan a procedúra lassabb, mint szeretnék”, a tárca a templom mellé állt – tette hozzá a miniszter.

RIP Népszabadság. RIP nol.hu

Köszönöm Kelen Károly szerkesztő kollégának az archívumhoz való hozzáférést.

Gergely Edit

A szerző projektmenedzser képesítésű, marketing végzettségű, Méray-díjas újságíró. Két szépirodalmi kötet szerzője. Blogja, a Magánterület.tk, az első magyar nyelvű blog (2002) volt Romániában (Czika Tihamér: Kis erdélyi blogtörténelem). Ez itt a folytatása.

• Az arenaminda-gergelyedit projekt: LÉPJ BE

#musicHeals

KONTEXTUS: