Ars Tenebris publikum, saját ó-nyugtatömbre jegyzetelőHolt Költővel | Fotók: Hegyi Sándor / Népszabadság
Előszó
Amikor látom a megmentett Transindex-szövegemben, hogy „TELJES KÉPTÁR»” – vaküresen: feláll a szőr a hátamon (anime-vérfarkasice). [Próbálom kiásni a websírból a képeket, vagy Hegyi Sándortól – nézz vissza később is.]
Az viszont anabolikus (szakmai izmokra mármint), hogy
amikor először észrevettem, hogy hirtelen eltűnt a Transindex archívuma a szerverről,
és két órán belül újból megjelent, néztem: tényleg, visszajött. Egek.
Félelmetes volt.
Az összes vészjelzőm kilengett maximumra. Tudtam: baromi nagy a baj, nagyobbnál is nagyobb.
Nem tudtam, hány percem van még hátra.
Hipergyorsan lementettem a saját anyagaimat a Holt Költőktől.
Kár, hogy nem total backupot – tanulság, kinek van kényelmesen tárhelye és RAMja is. – Mert most, hiába Bárdi Nándorék adatbankja*
: a Holt Költők mára már sehol.
Ahányszor most kinyitom a GEmentést, és kiemelek valamit, mellbevág a gyász.
Remélem, valaha, valaki, majd jól megbánja a végén. Jó xar érzés lesz.
Nekem nyomokban szetiszfájing. Mindent megtettem, amit tehettem.
Instinct rendben. Lelkiismeret dettó. Taó rendben.
[Erdélynek, persze – mindent vagy semmit RMDSZ-alapon – kámpec.]
ge
NULLSZALTÓ ROZSNYÓRA
gergely.transindex.ro A PERVERZIÓ FÖLDRAJZA NULLSZALTÓ ROZSNYÓRA Gergely Edit utolsó frissítés: 08:25 GMT +2, 2011. március 21. – a Transindex.ro portálról [RIP]
Rozsnyó váráról brazil szappanoperát lehetne forgatni – a jó hír, hogy tavaly erdélyi fiatal sötét művészetkedvelők és művészek fészkelték be magukat a romok közé. Még jobb: idén dől a pénz is.
Ha van is még szurkolnivaló, hamarosan nekilátnak Rozsnyó vára feljavításának: megvan hozzá minden engedély a szaktárcától – adta hírül a Brassó melletti műemléket adminisztráló önkormányzat vezetője.
És, aki járt arra, tudja: a rozsnyói vár nem csak egy vár.
Hanem egy olyan vár, amelyet ha lentről, a faluból fotózol, bárki azt hihetné, Photoshopban tetted hozzá Hollywood márkás ötletét, a hegy oldalán strázsáló óriásbetűket: Râșnov.
Winter Zeev fotója, 2022. Rozsnyói vár, immár felújítva, de még nem megnyitva: 10 évre rá – mert közben, ugye, elfogyott a pénz… akadoztak a kifizetések… trăim în România și asta ne ocupă tot timpul (Mircea Badea).
A látvány mögött azonban a történet egyedi.
Történelmi igazságok
Rozsnyónak van köze filmhez, nemegyszer forgattak már a szűk, köves utcáin – mondta a várbéli szuvenírárus, Samuilă Gheorghe, a bolt kopott moziplakátjaira mutatva.
A zernyesti bicikligyár 64 éves ex-sublergyártója, jelenleg nyugdíjas és test-és-lélek zöld aktivista. Ez azt jelenti: a Mont Blanc lábához is elmerészkedett három éve, a szívműtéte után,
most a várban szemetelőket korholja rendületlen. Nem baj, mondja, ezt is kell valakinek.
Az álma: mentalitásváltást megérni Romániában, műemlékekkel, örökséggel, emberi dolgokkal szembeni viszonyulásban.
Ez az, ami látszik belőle turistáknak. A korholó strázsaruhás szuvenírárus – ám
a szuvenírnek van egy sajátos tulajdonsága a rozsnyói szuvenírboltban: semmi sem eladó.
Ez a szuvenír bolt tavaly augusztus végén még magánüzemeltetésű idegenvezetői tanyapontként és mini múzeumként működött.
Via Népszabadság
A rozsnyói vár pedig egy sikertörténet nyitányaként. TELJES KÉPTÁR» [RIP]
Hiszen van még valami egészen extra abban, ha a kultuszminisztérium Rozsnyónak ad zöldet: a zöldadások előzménye, és az általuk hozott kultúrcsőd.
Kiszervezni a bajból
A vár tavaly nyár végén az Art Tenebrisszel kelt életre. Akkor helyszíni tudósításban háttereztem: egy olasz vállalkozó vette tartós bérbe évekkel ezelőtt, s az akkori kultuszminisztérium aláírásával olyan kereskedelmi egységgé „restaurálta”, hogy az egy év múlva helyszínelő műemlékvédő szakemberekkel repülősót kellett szagoltatni.
Rozsnyó tavaly perelte vissza a várat az önkormányzatnak, és az Art Tenebris fesztiválon Erdély mitológiai örökségéről is kerekasztalt szerveztek.
Ott voltunk, képeink is ekkor készültek.
Akkor ismerkedtünk össze a vár emblematikus figuráival, a két strázsával: Gheorghéval és fegyvertársával, Rusen Nicolaéval, akik felkattintották a házilag szerketált olvasólámpát, megmutatva kincseiket:
- egy 1670-es érmét, és szász nagynénjétől kapott,
- 1889-ben Berlinben nyomtatott, Rozsnyóról szóló könyvecskét. Kerekasztal-beszélgetésen mondta el ekkor Pepene Nicolae várigazgató azt, hogy
az a romániai kultúrszervezés rákfenéje, hogy túl sokat bízunk a véletlenre.
Az utóbbi tíz évben profi kultúrmunkásként dolgozó Pepenét a város azért szerződtette Rozsnyóra, hogy kiszervezze a várat a bajból. Pepene dörzsölt és tapasztalt, és főleg nem álomvilágban él.
Mikor idejött, mondja, egy kocsmát talált. Ennek a romjai is beolvadnak a várba, megtévesztő módon – külön pénzeket kell lehívniuk az eltakarítására.
„Túl toleránsak vagyunk az állami szervekkel szemben – mondja -, hiszen nem jutott volna ide a vár, ha a szakemberek teszik a dolgukat. Nem csupán a működési engedélyüket kellene megvonni, hanem fizetniük is kellene az okozott kárért.”
Tény, hogy minden restaurációs munka felső mércéjeként ott áll Nagyszeben – Pepene szerint Románia turisztikai brandje. Az Európa kulturális fővárosa kipipált sikersztorijához képest pedig
a többi potenciállal rendelkező román műemlék ott totyog: tervek vannak, de a kultúrembereket nem kérdik meg hozzá.
Rozsnyó polgármestere, Adrian Vestea pedig azt is felfedte: abban az évben Rozsnyó is pályázott a kultfőváros címre, és
számára egy csoda, hogy visszakapták a várat, miután a kétszintes vendéglő építését támogató a kultúrminisztériumi jóváhagyáson „annyi aláírás volt, hogy csakis a sajtónak köszönhetem, hogy kiverekedtük magunkat ebből.”
A várfalak között tartott kerekasztalon hangzott el az a kérdés is:
miért nem tanítanak a kultúrmenedzsereknek kommunikációt és időmenedzsmentet? Továbbképzőket,
persze – míg be nem érik az új kultmenedzser-generáció.
A Sötét Oldal
Csép Gergő, Tőtszegi Szilárd, Gergely Edit. Fotó: Hegyi Sándor / Népszabadság
És akkor itt van a Sötét Művészeti Oldal, egy háromszázezer eurósra kidolgozott Ars Tenebris fesztivál költségtervezettel, a kolozsvári Csép Gergővel, és az art-tenebrises fáradtszemű ifjakkal: Tőtszegi Szilárd, Andra Motreanu, Cozma Peter, Mira Marincaș, Péter Anna – akik a horrorfilm centenáriumára, végül barátok segítségével és saját zsebre hozták össze a fesztivál „nulladik kiadását”.
Öt éve született ötletből.
És ha megnézzük, hogy gyakorlatilag közösségi oldalakon szerveződött a fellépők névsora és a repertoár, mutat valamit az Art Tenebris, amitől az ember megbizsereg a Rozsnyó feljavítása hallatán. Amitől az ember nem felmelegít egy képriportot, hanem felizzik és lázasan lapoz jegyzeteiben.
Várképek, élő elevenen: katonai sátrak a várudvaron, kézírásos plakátokkal kitetovált vár, babafejek az ablakokban, csigák versenye a lerombolt vadonatúj vendéglőfalon, a Nagykő Havassal átellenben.
Csöndes naplemente, gótikus- és punk közönségnek, szabadtéri hegedűszóval.
- És ha Csép Gergő azt mondja, hogy fontos volt, hogy külföldiek legyenek a fesztiválon és románok – értem.
- Ha azt mondja: nem vártak az esedékes, majd becsődölő közpénzekre – értem.
- Ha azt: amíg a büdzséhíreket várták, annyi lelkes ember gyűlt össze via net a projekthez, hogy „muszáj volt megcsinálni” – értem.
- Ha azt: „rettenetesen naivan szerveztük” – értem.
Néztem a gesztusait, beszédét a sörsátorban.
Két paraméter jött át: jó ember, és boldog.
Rozsnyó telibe talált, jól vagyok. Ó, így kellene mindig dolgozni,
dolgozni, dolgozni, dolgozni, mindig. Hogy aztán a többit majd úgyis mellé adja az Ég.
– a Transindex.ro RIP portálról
A szerző projektmenedzser- és HR-képesítésű, marketing végzettségű szabadúszó kommunikátor, Méray-díjas újságíró. Két szépirodalmi kötet szerzője. Blogja, a Magánterület.tk, az első magyar nyelvű blog (2002) volt Romániában (Czika Tihamér: Kis erdélyi blogtörténelem). Ez itt a folytatása.
#musicHeals Rodrigo’s Concierto de Aranjuez / Brassed Off: Gloria leading on the flugelhorn (the music that matters)
#ArtHeals contact@gergelyedit.com
Laurent Rochelle feat. Gergely Edit itt.
Exkluzív interjúink:
Weber Kristóf Fotó: Lenthár Balázs • Laurent Rochelle Stéphane Migot • Gergely Edit Winter Zeev • Balázsi Gábor • Gyalai István • Arena Minda Gertrud Gozner
Olvasd el Laurent Rochelle zeneszerző-szaxofonművész-lemezkiadóval készült friss interjúnkat. • Weber Kristóf zeneszerző-kritikus a művészet- és AI kapcsolatáról gondolkodik. • Balázsi Gábor newyork-i rákkutató emberi léptékben enged közel egy FLOWinterjúban. HAMAROSAN: Gyalai István bécsi grafikus.
És Neked miben segíthetek? • GEpress-referenciák.
A Magánterület 2.0 – geXperience független microsite és ArtHeals fórum.
arenaminda-gergelyedit projekt: LÉPJ BE
Arena Minda / Photo: Δούλος Ιωάννης • Gergely Edit / Fotó: Winter Zeev
Koncepció:
A Magánterület 2.0 – geXperience független microsite és ArtHeals fórum.
Műfaja: Serious matters & elitbulvár. Glamdoire.
Stratégiai cél: femicide-tribute.
Fenntartó, szerk.: GE
A Történet:
Arena Minda – hivatásos modell, via Párizs www.arenaminda.com
Gergely Edit – hivatásos kommunikátor, Székelyföld szívében.
Ikertestvérek, akik két világot élnek át, egyszerre. Még ebben az Életben.
PARTNEREK:
Attila Simon • Δούλος Ιωάννης • Gertrud Gozner
HANGmérnök: Winter Zeev
microsite Háttérkép: Kovács Zsolt
#artHeals partner: Laurent Rochelle
Köszönöm, hogy a Magánterület 2.0 megépítésekor a KZSfluxus-Octosonicra támaszkodhattam.
-
Az arenaminda-gergelyedit projekt: LÉPJ BE
Fotók: Attila Simon • Δούλος Ιωάννης • Gertrud Gozner
