magánterület

Személyes közérdek. Nem AI-tartalom.

[Bukarest] Mindenki Jézust, Júdást senki nem akar játszani: pedig az apostolok közül egyedül ő hozott áldozatot [spájz]

Kiemelt fotó: A 2006. húsvéti Új magyar Szó címlapja.

Előszó

Húsz esztendeje sugároz­ta a National Geographic 160 ország­ban, 27 nyelven, 80 per­ces különkiadását „Jú­dás evan­gé­liuma” (Gos­pel of Judas) címmel.

Húsz éve ezzel indult a bukaresti Scânteia-házban szerkesztett Új Magyar Szó húsvéti lapszáma. Nagyon szerettem ezt az anyagot összeállítani. Az érintettek jókedéllyel, türelmesen, szabadon magyaráztak. Senki meg nem próbált semmiről lebeszélni. A lapvezetés se.

Érdekesség, hogy a csatorna embargósan kezelte a sugárzást – 2016-ban végzett marketing-kommunikációsként, ezt most külön megjegyzem: hm.

A cikkhez telefonosan nyilatkoztak: Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Hubbes László Attila apokaliptika-kutató, Horányi László színművész, Dávid István teológus, Anca Ivanciu, a National Geographic bukaresti marketingigazgatója. Az ÚMSZ kultúra rovatvezetője voltam, egybegyúrni szinte gyerekjáték volt, olyan könnyedén adta magát minden – mintha még a Bécsi úton volnék, a Deszkben, olyan elánnal legóztam.

Akkoriban 10 ezer példány körül volt a nyomtatott ÚMSZ.

Filmbéli Júdás, Jakubinyi György érsek, Horányi László, Anca Ivanciu, Hubbes László Attila. | Magánterület montázs, GE

A belső oldalon a cikk alatt ott volt Tőkés László püspök húsvéti üzenete. És egy eszméletlen nagy téma, ami az ünnepek miatt sajnos elsikkadt: csakis a tagdíjakat befizető írók kaphatnak írószervezeti díjat az E-MIL-ben – érintett lévén ezt etikailag én nem is bolygathattam.

Idén egy politikai dokumentumfilmet adtak a húsvéti péntekhez. Ott is előjön a Júdás-motívum. És a dilemmák is, ugyanúgy.

Az ember nem lehet eléggé éber. A nagy intenzitású polaritás idegtépő. Eltartva kissé: erkölcsi kérdés.

Ellenőriztem: Júdás evangéliuma visszanézhető ingyenesen ma is kalóz-feltöltésben a világhálón.

A film megtekinthető jelen cikk legalján. Szép ünneplést Mindenkinek.

ge

 


Nagypénteken este vetítik le a Júdás Evangéliuma dokumentumfilmet

Mindenki Jézust játszana

Ma este 22 órára tűzte műsorára a National Geographic csatorna Júdás evangéliumáról szóló kétórás film- jét, melyet április 9-én 27 nyelven 160 országban, nézhettek a róla időben értesülő érdeklődők.

Embargó Washingtonból

A film alapjául szolgáló apokrif evangélium szerint Jézus maga kérte Júdást, hogy Isten világmegváltó akaratából szolgáltassa ki őt a rómaiaknak – ezzel a Biblia legelvetemültebb alakja új megvilágításba kerül.

„Embargós volt a film: Washingtonból kaptuk az óvatossági utasítást, hogy téves nézői előképzetek és a sajtóhisztériák megelőzéséért csak a film levetítése után indítsuk be a népszerűsítést” – nyilatkozta az Új Magyar Szónak Anca Ivanciu, a National Geograpbic Channel bukaresti marketingigazgatója.

A National Geographic Society az elmúlt öt évben támogatta a papirusz restaurálását és lefordítását. Eddig minden tudományos vizsgálat igazolta, hogy a kézirat időszámításunk szerint 220 és 340 között keletkezett.

Dr. Hubbes László Attila apokaliptika-szakértő

„Eléggé megbízhatatlan a dokumentum, nem véletlenül nem került be a kánoni iratok közé, nem véletlenül apokrif – mérlegelte lapunknak az apokaliptikából doktoráló Hubbes László Attila, a sepsiszentgyörgyi könyvtár munkatársa.

Rámutatott, a Júdás evangéliumát, mely voltaképpen nem új felfedezés, „nem csupán a katolikusok, a „nagy egyház” is elvetette, s a gnosztikusok forgatták nagy előszeretettel: volt egy Káin-vonal, a káin-isták, akik Káint, Júdást és hasonló személyiségeket pozitívoknak tekintettek.”

Nagyot (post)ment a film marketingje. Iskolapélda.


„Hitelességéhez annyi fűződhet, amennyi ezekhez a fajta iratokéhoz fér” – mondta Hubbes.

Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek bevallása szerint eddig mindössze néhány recenziót olvasott a dokumentumfilmről, így lapunknak az apokrif leletek jelentőségére világított rá.

„Ez a most felkapott Júdás-evangélium, melynek a töredékeit találták meg, nem a hivatalos egyház szent könyve volt, hanem az ezt utánzó könyv, amelyet úgy nevezünk tudományosan, hogy apokrifok

– taglalta az érsek. –

Az apokrifok az osztatlan ezeréves egyház életében is nagy’ hatással voltak ezek a könyvek a gyakorlati hitéletre is, mert vannak olyan apokrifok, amelyekből még egyházi ünnepeket is átvettünk. Innen ismerjük például a Boldogságos Szűzanya szüleinek a nevét, Szent Joachim és Szent Anna nevét.

A Maecenas Foundation svájci alapítvány – mely a szegény országokban talált régészeti leletek megóvására alakult – tisztázni kívánja a Jézust eláruló tanítványnak tulajdonított, vitatott keresztény kézirat megítélését azzal, hogy rekonstruálja és három világnyelven kiadja Júdás evangéliumát.

Mario Jean Roberty, az alapítvány igazgatója a sajtónak már 2005 áprilisa elején kijelentette: Iskarióti Júdás evangéliuma megkérdőjelezheti a keresztény hit némely elemét.

Szerinte a szöveg még Júdás személyét is rehabilitálhatja bizonyos mértékben, akinek neve némely keresztény csoportok számára az istengyilkosságot szimbolizálja, és a zsidók megbélyegzésére és vádolására ad indokot.


Lelki olvasmányok és divatok

Mondhatjuk azt, hogy az apokrifok a maguk idejében népies lelki olvasmányok voltak, amelyeket a bizonyos eltérések miatt a hivatalos egyház nem fogadhatott el, de nincs kizárva – és az hogy felhasználja az egyház, mutatja is hogy megőrizhettek olyan hiteles hagyományokat is, amelyek nem kerültek bele a sugalmazott kanonikus szentírási könyvekbe” – mondta az érsek.

A 26 oldalas, bőrkötéses szöveget az 1970-es években találták az egyiptomi El-Minyában egy barlangban. A nyolcvanas években gazdája kétszer is megpróbálta eladni, de a kért összegért nem kelt el, ezért 16 évig egy New York-i széfben őrizték és állaga romlásnak indult. 2000-ben került a svájci Maecenas-alapítványhoz. A szakértők szerint a lelet nem szenzáció, alapvető újdonsággal nem szolgál Júdásról vagy Jézus kereszthaláláról, bár vallástörténeti szempontból érdekes.

Mindenképpen beszélnék egy megfelelő kultúrtörténeti felvezetővel a Júdás evangéliumról a közösséggel, amelynek a lelki vezetője lennék” – mondta Dávid István filozófiát végzett, jelenleg Kolozsváron V. éves református teológus hallgató.

Úgy véli, a dokumentumfilm erdélyi tévénézőkre való hatását az is befolyásolhatja, hogy – akár a Tamás evangéliumakor, vagy a más hasonló dokumentumfilmeknél – „divatja van” az ilyen, egyház által „elhallgatott” témáknak.

Hozzátette: mindazonáltal a teológián ők maguk is hallgatnak az apokrifról „szakmailag pártatlan” előadásokat.


Júdás áldozata üdvözítő?

„Az életben is mindenki Jézust akarja játszani” – nyilatkozta az ÚMSZ-nek Horányi László színművész, aki a János evangéliuma lelet alapján az esztergomi Várszínháznál Júdás védőbeszéde címmel készült előadásban a címszerepet alakította.

Horányi László akkoriban a nagyváradi társulatnál volt színművész.

Visszaemlékezve elmondta: rengeteg konfliktusa adódott amiatt – önmaga etikai érzékével, környezetével is – a szerep elvállalása miatt, azonban akár a nagyváradi, akár más közönségből is megkeresték előadás után: megköszönni, amiért sikerült a Júdás irányában kialakult nézőponton az előadással árnyalnia.

Horányi László kijelentette: hisz abban, hogy Júdás tévesen vált a nagybetűs Árulóvá, akit a köz hevesen elítél.

,Abszolút egyetértek azzal, hogy Júdás árulására szükség volt az üdvözüléshez, ezt a rendkívül kínos szerepet neki feladatként kellett vállalnia” – mondta Horányi, hozzátéve:

az apostolok közül egyedül Júdás hozott áldozatot.

Megemlítette: az előadásuk műsorfüzetébe iktatták, miszerint 1963 -bán egy németországi szerzetes rend Júdás szentté avatását kezdeményezte, hiszen ő „árulásával váltotta meg az emberiséget”.

Anca Ivanciu, a National Geographic bukaresti marketingigazgatója érdeklődésünkre elmondta:

a sajtó kritikai rovataiban a napokban számítanak véleményre, és mindeddig sem a Román Akadémia, sem a hazai kutatók, sem az egyháztól nem érkezett hozzájuk állásfoglalás. Rámutatott, szabad véleménynyilvánítás lévén a nézői visszajelzéseket a tévécsatorna honlapján, a nationalgeogaphic.ro fórumán fogadják szeretettel.

Gergely Edit, ÚMSZ

 

Gergely Edit,

2026. április 4., Sepsiszentgyörgy

 

A szerző kulturális közönség- és közösségszervező képesítésű, marketing-kommunikáció végzettségű szabadúszó kommunikátor. Méray-díjas újságíró. Két szépirodalmi kötet szerzője. Blogja, a Magánterület.tk az első magyar nyelvű blog (2002) volt Romániában (Czika Tihamér: Kis erdélyi blogtörténelem). Ez itt a folytatása.


Köszönet az elmúlt két hónap közel 10 ezer megtekintéséért. Isten hozta az új Olvasókat / Vitapartnereket!

 


#musicHeals

#artHeals

contact@gergelyedit.com

Laurent Rochelle feat. Gergely Edit itt.


Exkluzív interjúink:

Weber Kristóf Fotó: Lenthár Balázs  • Laurent Rochelle  Stéphane Migot • Gergely Edit Winter Zeev • Balázsi Gábor • Gyalai István • Arena Minda Gertrud Gozner

Olvasd el Laurent Rochelle zeneszerző-szaxofonművész-lemezkiadóval készült friss interjúnkat. • Weber Kristóf zeneszerző-kritikus a művészet- és AI kapcsolatáról gondolkodik. •  Balázsi Gábor newyork-i rákkutató emberi léptékben enged közel egy FLOWinterjúban. Kurtág100: Gyalai István bécsi grafikussal.


És Neked miben segíthetek? •  GEpress-referenciák.


arenaminda-gergelyedit projekt: LÉPJ BE

Arena Minda / Photo:  Δούλος Ιωάννης   •  Gergely Edit /  Fotó: Winter Zeev

Koncepció:

Magánterület 2.0 – geXperience független microsite és ArtHeals fórum.

Műfaja: Serious matters & Glamdoire.

Stratégiai cél: femicide-tribute.

Fenntartó, szerk.: Gergely Edit

A Történet:

Arena Minda – hivatásos modell, via Párizs www.arenaminda.com
Gergely Edit – hivatásos kommunikátor, Székelyföld szívében.
Ikertestvérek, akik két világot élnek át, egyszerre. Még ebben az Életben.

PARTNEREK:

Attila Simon • Δούλος Ιωάννης • Gertrud Gozner

HANGmérnök: Winter Zeev 

microsite Háttérkép: Kovács Zsolt

Köszönöm, hogy a Magánterület 2.0 megépítésekor a KZSfluxus-Octosonicra támaszkodhattam.


Az arenaminda-gergelyedit projekt: LÉPJ BE

Fotók:  Attila Simon • Δούλος Ιωάννης • Gertrud Gozner

Facebook Comments Box

Next Post

Previous Post

© 2026 magánterület

Theme by Anders Norén