A Hargita Népe 2005. december 17-i számában. Kiemelt fotó: Gergely Edit – György Attila felvétele.
Gergely Edit egyre ígéretesebb költő-író. Az irodalomban illő helyet követelő gyergyószentmiklósi alkotó íráskészsége nemcsak riporteri teljesítményében mutatkozik meg, kapcsolata az irodalommal régebbi keletű.
Középiskolás korában, a ’90-es évek elején a Stafilokópé című, bátor hangú diáklap főszerkesztője. Gyergyói diákéveit kolozsvári egyetemi évek követték. Miután hazatért, a helyi tévéstúdió munkatársaként kitűnő művelődési rovatot vezetett Kavalkád címen. Jelenleg a Krónika munkatársa.
Előbb a Látó különdíjasa, idén az Irodami Jelen és az E-MIL közös irodalmi pályázatának nyertese. Ez utóbbit Para című remek novellájával érdemelte ki.
Üzenet lélekdoktor szeretőhöz című verseskötete rendhagyó az erdélyi irodalomban.
– Mikortól vetted észre magadon az íráskészséget, netán kényszert?
– Nincs se íráskészségem, se íráskényszerem. Témák vannak, és vannak az adott témához legjobban illeszkedő szavak, hangulatteremtő adalékok.
Azután helyzetek vannak, amikor kötelező írni, mert ha nem, megbánja az ember.
– Volt-e biztatód?
– Egy fiatal lánynak mindig vannak. Ha nem volnának, irodalomtörténész vagy szövőnő válna belőle.
– Immár második irodalmi pályadíjad e mostani, miközben nem tartozol a gyakran közlő alkotók közé. Sajátosság ez a versenyszeretet vagy minden kötetedbe egy-egy pályadíjas munkát is be akarsz szerkeszteni?
– Gondolom, ez tréfás kérdés, de válaszolok. Nem ártana, ha a következő tíz évben ötven pályázaton lennék díjazott, és szépen eloszthatnám a tíz év ötven kötetében őket.
Nyomokban Hargita. Fotó: Szabó Géza
– Első „férfiriasztó” kötetedben, hölgytől felénk szokatlan hangú, erotikus alkotások is sorakoznak. Milyen fogadtatása volt a kötetnek?
– Amit férfiriasztónak gondolsz, az a különbség a férfi és a nő közt. A férfi az agyatlan selymes Barbie-babákat, a lepedődémont, a rá áhítattal feltekintő nőt képes elviselni. Ezt tudjuk.
Az alaphelyzet – voltaképpen – semmit nem változott, mióta a homo sapiens lemászott a fáról, így kódolt bennünket az Úr genetikailag.
Minthogy én többnyire megkérdőjeleztem az eleve elrendeltetett dolgokat, a kötet versei egy időszak kérdőjelei.
Nem biztos, hogy ma is így írnám meg egyiket-másikat, az ember lánya tanul, tapasztal, minden nappal többet lát maga körül. De lényegében rendben van. Így is, hogy azt mondod: férfiriasztó.
– Mostani díjazott alkotásoddal milyen terveid vannak? Készül a második GE-kötet?
– Van kész kötetem, több is. Csak kiadó kell. Kiadó, aki fizet érte.
Nevetséges világ, amelyben az írónak kell hálásnak lennie, ha egy kiadó ingyen – azaz honorárium nélkül – kiadja a könyvét.
A könyv szellemi termék, munka van benne, tehát értéke van, lejbe-dollárba-forintba konvertálható értéke. Mindenütt a világon. Csak Erdélyben nincs.
Gondolj bele, a kőműves felépíti a házadat, és annyira elégedett, olyan szépnek találja, hogy odaadja a kulcsot, lakj benne, nem kéri el a munkabérét.
Ez vicc.
– Nagyon szereted a világhálót, honlapod van, állandóan bekapcsolódsz az ott folyó színes irodalmi életbe. Mit jelent számodra az internet?
– Újságírásból élek, a net munkaeszköz. Ezen túl percre kész kapcsolat a világgal. A Magánterületen beraktározom a leközölt írásaimat. Ez, a webjelenlét, egy szerzőnek alap-önmenedzselési tétel.
A színes irodalmi élettel meg a szegénység a gond, de ez majd csak megoldódik.
Ha megérjük.
– Költőnek vagy prózaírónak tartod magad?
– Nem dőlt el, nem dönthető el. Garaczi Lászlóval készítettem interjút a napokban, valami olyat válaszolt erre a kérdésre, hogy: verseny – hol az egyik, hol a másik a befutó.
Az irodalmár igyekszik a munka könnyebb végét megfogni.
Ebből következően hol költő, hol író.
BAJNA GYÖRGY
BAJNA GYÖRGY. Fotó: Zsigmond Attila
(Gyergyószentmiklós, 1947) erdélyi magyar író, költő, újságíró. 1966-tól publikál verset, esszét stb. 1990-től 2008-ig a Hargita Népe megyei lap újságírója volt. Nyugdíjasként Zsigmond Attila operatőr, dokumentumfilmrendező társaként mint szerkesztő-riporter az MTVA tudósítójaként is dolgozik.
Az alany azóta projektmenedzser- és HR-specialista képesítésű, marketing-kommunikáció végzettségű, Méray-díjas újságíró. Két szépirodalmi kötet szerzője. Blogja, a Magánterület.tk, az első magyar nyelvű blog (2002) volt Romániában (Czika Tihamér: Kis erdélyi blogtörténelem). Ez itt a folytatása.
-
Exkluzív:
Olvasd el Laurent Rochelle zeneszerző-szaxofonművész-lemezkiadóval készült friss interjúnkat: FR / EN / RO+Hu in progress. • Illetve a Weber Kristóf zeneszerző-kritikussal készültet. Fotók: Stéphane Migot • Winter Zeev • Lenthár Balázs
És Neked miben segíthetek? • GEpress-referenciák.
#musicHeals
A Magánterület 2.0 – geXperience független microsite és ArtHeals fórum.
- Műfaja: Serious matters & elitbulvár. Glamdoire.
- Stratégiai cél: femicide-tribute.
- Fenntartó: saját büdzsé, saját szerkesztés, saját vétó. Különjogok: Arena Minda
-
Az arenaminda-gergelyedit projekt: LÉPJ BE
Fotók: Attila Simon • Δούλος Ιωάννης • Gertrud Gozner
