Szerkesztés-rekonstruálás alatt. Nekrológ lesz. Nézz vissza később is. GE

2007. május 17. Gergely Edit RIP Új Magyar Szó

Az őrgróf musical zeneszerzőjeként mutatkozik be Kolozsváron hamarosan loan Gyuri Pascu közkedvelt zenész-színművész-humorista.

Izgatott az új munka miatt – mondja loan Gyuri Pascu és alig várja, hogy június elején Kolozsvárra érjen. Két munkában dől el akkor a sorsa: egyrészt belevág a musicalszerzésbe.

Az őrgróf (Le vicomte) című Ionesco-darabot adná elő „musicalesítve” a Nemzeti Színház, a Puck Bábszínház román tagozatával együttműködve.

„Nagyon érdekes lesz: bábok is lesznek a jelenetekben, színészek is, én pedig már három témát ki is találtam a zenéhez, még kell kettő, és kezdhetjük”

– osztotta meg az ÚMSZ-szel az egyébként a Divertis humorcsapat tagjaként is ismert muzsikus.

A személyi igazolványában is Gyuri-ként „szereplő”, egyébként Maros megyei származású, magyarul tökéletesen és szívesen beszélő Pascu azt mondja: izzásban tartja emellett egy magyar filmbéli szerepvállalása is. Ám ez majd csak szintén jövő hónapban rögzül, így óvakodva, de szívesen részletezi:

„Egy főszerepre van esélyem: olasz srác a filmbéli figura, aki németül is olasz kiejtéssel beszél. Ezt a szerepet találtam hozzám illőnek. nagyon izgulok rám bízza-e a rendező”.

Radu Gabrea rendezővel különben már dolgozott Gyuri másfél éve, és akkor is Kántor László volt a film operatőre, akár most.
A Film-Line csapatnak különben június 4-5.-én lesz filmbemutatója Nagyszebenben.

Különben Gyuri Pascuról azt beszélik médiakörökben, Bukarestben, hogy abbahagyja a Divertisszel való együttműködést. Ezt Gyuri lapunknak nem cáfolta, ám jelezte: a „szakítás” még nem hivatalos, így még bármi történhet.

Ioan Gyuri Pascuval jövő hét végi Színkép mellékletünkben közlünk interjút.

Gergely Edit

ÚMSZ Színkép melléklet - Gergely Edit interjúja. A szerző fotója.

Ioan Gyuri Pascu:

Korcs vagyok, szívvel-lélekkel

Ioan Gyuri Pascu szerint a városoknak van egy benső, emberi dallamuk, amit érdemes felfedezni

■  Gergely Edit

■ Kolozsvárra tervezett, Ionesco-darabra alapuló báb-musical megírásának kellős közepén van, és panaszolta: nagyon nehéz. Miért?
– Ionescónál mindig nehéz, hogy a szavakon át kell „úszni” egy picikét, és megkapni azt, amit nem mond ki egyszer sem a szerző. Emellett nagyon ne­héz musicalt csinálni Romániában – gondolom,  Ma­gyarországon is…

■ Magyarországon nem.

– Szerintem igen – de még nem láttam egyet sem, úgyhogy nem mondhatok semmit.

Amerikában már láttam, de még Romániában sem. Szerintem ez egy más szakma. Nem operett, nem jazz, hanem egy na­gyon speciális műfaj.

A román színészeknek nincs meg ez az edzésük, a canto-órákon nem tudom, ki tanítja őket és hogyan, de az a baj, hogy nagyon ke­vesen énekelnek rendesen, jó vibratóval és naturális hanggal.

Általában azért, mert egyszerű, gyenge, nem színpadi a hangjuk, és nagyon kevesen vannak, akikben megvan a tehetség és az ihlet is.

Megpróbálok egyszerű zenét írni – ez nem azt jelenti, hogy nem lesz jó, ha­nem ha egyszerű, és a lelkedbe vagy a szívedbe megy, akkor könnyebben ki tudod fejezni, más a hangzása is.

Amit észrevettem Ionescónál: majdnem minden sorban úgy van írva a szöveg, hogy bármikor zenét lehet rá komponálni, anélkül, hogy rímelne.

Mert nagyon jó ritmusa van. A bábok, jelmezek készen vannak, én maradtam le egy kicsit a munkával.

■ Közben írja a kislányának is a forgatókönyvet a zeneis­kolai negyedikes évzáró ünnepélyre.
– Már írtam valamit. Egy forgatókönyvíróról szól, le van maradva a munkával, ötlethiányban szen­ved. És akkor megjelenik Harry Potter, hoz neki egy üvegecskét csodaesszenciával, és megvan a csoda…

Ez varázsgömb is, lát benne mindenkit, aki szerepel­ne a darabban, és azok meg is jelennek. És közben … ábrázol is.

■ …Ábrándozik?

– Ábrándozik, persze. De ábrázol is! Megjegyzi, „jó ötlet”, leírja. Én ábrázolom is.

Ezt jól fejeztem ki. [Magyarul beszéltünk. Néha nem talált egy szót, nem azonnal – míg kereste, én megbombáztan román szinonimákkal. Itt, mintegy, kikérte magának. De, kedvesen – as always. GE 2025. okt.31.]

Az­tán úgy végződik, hogy a gyerekek már kérdezgetik:mikor kezdjük? És a valódi kezdettel ér véget. Re­mélem, jó tapasztalat és szép emlék lesz.

Amikor együtt van a szív és a lélek, és az ész is odajön,

jó dol­gok sülnek ki belőle.

„Édes-kesernyés: én ezt szeretem”

■ Miért véli, hogy az irodalmi magyar nyelv szebb, mint
amit beszél? Korábban az „ábrázolás” szót használta – a
helyén.
– Nem szebb… De látom, mikor a híreket olvassák a Román Televízió magyaradásában is: igyekez­nek, hogy a hosszú í legyen hosszú í.

Ha székelyek beszélnek a műsorban; akkor úgy érzem: nincs baj az én nyelvemmel.

Észrevették például Pesten, amikor „és” helyet „s”-t mondtam, hogy „Na, ön er­délyi”. Mondtam: „Igen, az vagyok.”

Ez olyan dolog nálam, hogy korcs vagyok, és ha rendesen magam­ba nézek, csak 25 százalékban vagyok magyar – ah­hoz képest nagyon jól beszélek.

De az, hogy 70-80 százalékot megértek a magyar tévéből, nekem elég.

■ „Korcs” – mondja. Olyan rosszul hangzik…
– Igen, de ez vagyok. Román, magyar, szlovák, len­gyel. Mikor katona voltam Buzáuban, mindenkinek, akár Erdélyből jött, akár román volt, akár magyar, úgy mondták: bozgor.

Volt egy szebeni román ba­rátom, annak is azt mondták. Ez egy ilyen dolog.

Egyiknek azt mondják: bozgor, a másiknak: büdös
oláh. Az se szép. Szerintem egyik sem.

Amikor korcs vagy, bozgor is vagy, büdös oláh is. Én már voltam minden. Ez az élet.

■ Mi a baj a szép erdélyi kiejtéssel?

<span”>- A Romazsaruban az jó volt. De itt pestinek kell len­
nem. Mindkét filmnek a kolozsvári Kántor László a
producere. A Romazsarunak most zajlanak az utó­
munkálatai. Remélem, jó lesz, én nagyon szeretném.

2006-ban befejeződött Dettre Gábor Romazsaru munkacímű filmjének forgatása, de mivel se a romaság, se a zsaruság nem jellemző a történetre, ezért Hangyaégetésre változtatták a címet forrás.
Nem találtam további forrást, Dettre Gábor rendezői oldalán a film nem jelenik meg. GE, 2025.okt.31.

■ – Nem elég a tévé nekem, mert nem az a kedven­
cem. Kedvencem a film, a zene, a színpad. S nem az
a kérdés, hogy elég-e vagy’ sem. Minden új terv –
mint ez is – nagy’on jó lehet. Ahogy’ látom, ez a film
nagyon jót tett nekem, mert jelezni tudja a zenész­
és színésztehetségemet, ugyanakkor egy’ nagyon
szép mese is. A címe: Ki-be. Van egy’ fiatal lány’, aki
épp belép az életbe, az én szereplőm meg majdnem
ldlép – a másik ajtón. Van benne remény, szép álom,
vannak benne bús részek és vidám dolgok is. Edes-
kesernyés. És én ezt szeretem.

■ Apropó, szép magyar beszéd. Azt mondta nekem egy
alkalommal: „Ratosnya a magyar nyelvem”.
– Igen! Ott, illetve otthon, Ágotán tanultam meg
magyarul. Minden nyáron Ratosnyára jártam. Ha 3-
4 napot vagyok Magyarországon, jobban beszélek.
Itt nincs alkalom.

Persze, beszélek veletek magyarul, (…)

■ Korábban jelezte, változtat a dolgain. Valami mással
foglalkozna inkább. Filmmel…

– Voltam próbán Radu Gabrea filmjéhez. Hamarosan
kiderül, mi lesz az eredmény. Érdekes film, a második világháborúról, de nem látjuk benne a (…)

GERGELY EDIT

#musicHeals /div>

---