Pálmai Nóra (1972-2024) emlékére

Kiváló fordító volt, de rendkívül szerény is. Nem mondta azonnal el az interjúnkban, hogy ő maga fordítja Polcz Alaine Asszony a fronton című regényét – ami immár több mint húsz éve megjelent olaszul. És  külön kértem, egészítsük még ki az anyagot: marketingeljen, mert alig bírok kiugrasztani címbe valamit. Próbált segíteni ekkor, de én elég nehezen értettem meg, mert nem mondta: ő szervez, ő intéz, ő tart mindent össze.

És ezt, ugye, csak nem mondhatta.  Ő nem. 

A JATE olasz szakán végzett 1995-ben. 2001-től a Római Magyar Akadémia titkárságvezetője, majd tudományos titkára lett. 2002-ben már az olasz–magyar kulturális évad irodalmi eseményeit szervezte, 2003-ban fordítószemináriumot indított Rómában tanuló olasz és magyar egyetemistáknak.

2007-ben hazatért Magyarországra, a szegedi tudományegyetemen tartott 20. századi irodalomról kurzusokat, és tanított a budapesti Szent László Gimnáziumban. Utóbb párjával Brüsszelbe költözött, ahol varróstúdiót indított gyerekeknek. Nemzetközi díjat nyertek együtt. A varrás csodájáról 2022-ben jelent meg könyve Margó és a titkos varróműhely címmel. Aztán elvitte az ötletet vissza Rómába is.

Most, ahogyan a képet keresem, ért el hozzám a halálhíre. Pedig, eddig, úgy hittem: Brüsszel ennél közelebb van.

Róma ennél sokkal közelebb van. Általad.

Nyugodj békében, drága Nóra.

Köszönetekkel,

ge

Interjú Pálmai Nóra antológia-szerkesztővel

Meztelen szavakkal az ágyban

2003 áprilisában kortárs magyar költőnők szerelmes verseiből jelentet meg antológiát a Római Magyar Akadémia (RMA), a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával. Az Akadémia székhelyéül szolgáló Falconieri Palotában – mely 1927 óta Magyarország tulajdona Róma szívében – Pálmai Nóra vezetésével műfordítói műhely is létezik, mely a kötetet majd olasz nyelvre is lefordítaná.

Az antológia címe: Lecsukott szemeden át látom – Hervay Gizella A mondat folytatása című versének egy sora.

Pálmai Nóra a kiadvány szerkesztőjeként beszélt az egyik beválogatott szerzővel, Gergely Edittel.

   
– Már megjelent előző évben is egy kötetük, szintén magyar költőnők verseiből. Ebben, hogy női lírára összpontosítanak, van némi feminista szellemiség is?

– Nem mondanám, hogy feminista szellemiség húzódna az antológia hátterében, habár ebben sem találnék kivetni valót. Évszázadok óta megszoktuk, hogy férfiak szerelmes verseit olvassuk, olyan verseket, melyek a nőkhöz, a nőkről szólnak, úgy, ahogy a férfiak látnak minket, és ahogy ők élik meg a szerelmet.

Most megfordítottuk ezt a hagyományt, és összegyűjtöttünk olyan szerelmes verseket, melyek a férfiakhoz, férfiakról szólnak. Valójában ez egy játék. Olyan játék, mely segít sok mindent megérteni a férfi-nő viszonyról, az önmagunkhoz és a külvilághoz fűződő viszonyról,

de sok mindent megértünk belőle közvetetten is a nők szerepéről a magánéletben és a társadalomban is.

Valójában a két antológia nem keresztezi egymást, azaz nem terheli az olvasót, hiszen a fordítások Magyarországon nincsenek forgalomban. Az első válogatás Kaffka Margittól indul, Nemes Nagy Ágnesen, Károlyi Amyn, Szécsi Margiton, Hervay Gizellán át.

A most Magyarországon megjelenésre kerülő antológiát, melyben ma élő kortárs szerzők lesznek, eljuttatjuk a többi külföldi magyar kulturális intézethez is (17 ilyen intézet van), abban a reményben, hogy a válogatást több nyelvre is lefordítják.

Interjú-címünk az első fejezetcím – forrása a kötetben.

– Milyen szempontok szerint választották ki a részvételre felkérendő szerzőket?

A szempontok gombolyagszerűen jöttek. Valójában

minél szélesebb képet szeretnénk adni arról, hogy milyen sok női arca és hangja van a kortárs magyar költészetnek,

és ennek elengedhetetlen és szerves része a határokon kívüli magyar hang is: így erdélyi költőnőket is felkértünk, küldjenek nekünk két-két költeményt.

De talán valódi “szakmai” szempontjaink nem voltak. Igyekszünk egy szép, gazdag gyűjteményt az olvasó kezébe adni, ami alapján esetleg majd önállóan is útnak indulhat a költészet sokirányú ösvényein, illetve

olyan verseket beválogatni, melyek a szerelem kifürkészhetetlen természetét ábrázolják – női érzékenységgel.

Pálmai Nóra. Fotó: Várhelyi Klára Képforrás

– Az RMA a magyar kultúra egyik nagykövete a világban. Az erdélyi magyar irodalom népszerûsítése milyen teret kap ebben?

– Örömmel fordítunk kortárs erdélyi irodalmat is. Most éppen egy májusban sorra kerülõ felolvasóest anyagán dolgozunk (Can Togay, Falcsik Mari és Karafiáth Orsolya versein), illetve Somlyó György Mesék a mese ellen ciklusán, és valószínûnek tartom, hogy készítünk majd egy erdélyi kortárs antológiát is, de ez még csak terv.

Talán egy apró adalék lehet, hogy hamarosan megjelenik Olaszországban Polcz Alaine Egy asszony a fronton című regénye, és talán ez is segít majd abban, hogy az „irodalmi figyelem” is Erdély felé, és

főleg azok felé az összetett kulturális, nemzetiségi és identitás-kérdések felé forduljon, melyeket az itteni – nyugati, illetve olasz – átlagemberek nagyon nehezen érzékelnek, értenek meg.

Gergely Edit – MAGÁNTERÜLET

#musicHeals

Nicolas Simion New Quintet – Mitică cu barbă. (30.12.2025) live@jazzbook Nicolas Simion – saxofon, Vlad Briciu – pian, Răzvan Cipca – ghitară, Răzvan Cojanu – bas electric, Gabi Matei – baterie.

#artHeals

contact@gergelyedit.com

Exkluzív interjúink:

arenaminda-gergelyedit projekt: LÉPJ BE

Koncepció:

A Magánterület 2.0 – geXperience független microsite és ArtHeals fórum.

Műfaja: Serious matters & Glamdoire.

Stratégiai cél: femicide-tribute.

Fenntartó, szerk.: Gergely Edit

A Történet:

Arena Minda – hivatásos modell, via Párizs www.arenaminda.com
Gergely Edit – hivatásos kommunikátor, Székelyföld szívében.
Ikertestvérek, akik két világot élnek át, egyszerre. Még ebben az Életben.

Az arenaminda-gergelyedit projekt: LÉPJ BE