[Népszabadság] Figura a konfliktusművészetben

Nemzetközi fesztivállal ünnepelte 20. születésnapját a Figura Stúdió Színház

Gergely Edit Gyergyószentmiklós

Világítás nincs, ablakon beszűrődő fények egy román tömbházlakásban, zsűri és játszók székeiken ülve mond- ják a szöveget – így indult a Mesterul Manole húszperces előadása a gyergyószentmiklósi Figura Stúdiónak, melynek végén a zsűri szétszaladt, a színészek közül néhányan elájultak a folyóson, más a mosdóban zokogott…

És országos első helyezést ért el a román színházak között a szakképzés nélküli, főként mérnökemberekből álló „radikális” csapat. 1981-et írtunk akkor. Most, 2010-ben, fesztivállal ünnepelte intézményesülésének huszadik évét az összmagyar összefüggésben ma is kísérleti színházi iskolaként ismert Figura.

– Visszajött a zsűri és megkérdezte: honnan a fenéből ismerjük ezt? Nekünk is van, mondtam, a Kőműves Kelemen. De azt az erőt, amit éreztünk az áldozatban, a román szövegben találtuk meg.

Kétségbeesett vágyat éreztünk az őszinteségre, hatalmas kommunikációs igénnyel – fogalmaz Bocsárdi László rendező, Figura alapító, aki szerint „a színház a konfliktusok művészete”.

Bocsárdi, ki jelenleg a sepsiszentgyörgyi színház igazgatója is, kávézás közben hozzáteszi: Tompa Gábor is mindmáig a legjobb előadásának tartja a Manole Mestert. De, Bocsárdi szerint „mai viszonyokhoz, összefüggésekhez képest is érvényes előadás volt” a Triceps, Lantos László által 92-ben létrehozott Koponyatorony is, melynek nyomán a Figura Gyergyószentmiklóson intézményesült, nem pedig az erre ajánlatot tevő megyeszékhely Csíkszeredában. Ugyanis Triceps a bemutatón „hordószónokként” közölte a nézőkkel, hogy ez rendezői színház, a Figura ezt szereti, aki pedig unja, annak a büfé balra van.

A Figura eddigi hét igazgatója egyetértett abban, hogy noha a tréningeztetés ma divatos, ez egyben a Figura lételeme is. Alapozó tréningjeikre olyan szakembereket hívtak Gyergyóba, mint az évtizede visszajáró budapesti Forth Kriszta logopédus.

És vannak az „agytágítók”, mint a török Caglar Yigitogullari, aki LUV című, fesztiváli előadásában többek között lenyelt mikrofonba képzett hangokkal sokkolta a befogadókat.

A mostani dance.movement.theater fesztivál is épp ezt, a csontig hatoló, önkereső fanatizmust, a Figura nyolcvanas-kilencvenes évekbeli „lelkét”, szellemiségét táplálja.

Ezért is találta ki 2006-ban Béres László rendező, a székelyföldi Figura egy évvel korábban kinevezett igazgatója.

A cikk az azóta megszüntetett budapesti NÉPSZABADSÁG kultúrrovata hasábjain. / Kelen Károly újságíró-szerkesztő archívumából.

A harmadik kiadásához érve a Teamwork, Csapatmunka nevet vette fel – és a meghívott előadók erre „improvizálnak”. A Jel színházzal dolgozó Döbrei Dénes a 2009- es szegedi THEALTER-ről ismert Ékezet-történetet dolgozta ki a testével a Figura-közönségnek.

– Meghívtak, épp ráértünk, és itt vagyunk – fogalmaz Döbrei a húszéves születésnap apropóját firtató kérdésünkre. Ilyen egyszerű. Az előadását folyamatosan újraszülető improvizációkban kísérő Laurent Rochelle szaxofonos és Loic Shild dobos Touluseból átrepülve először járt Romániában, de volt valami „figurás” abban is, ahogy a Békás-szoros felé haladva az autórádió kupléira improvizáltak a fenyvesek kísérte szerpentineken. Nem csupán Döbrei, Bozsik Yvette is hazajár a Figurához, de gyakorta megfordult itt, akár a Szkéné Utolsó vonal, vagy a most is fellépő Pintér Béla és társulata is.

A Figura létezése sajátos filozófiát szerkeszt a színházi munkához: folyamatosan vitára, értelmezésre késztet. A kezdeti (h)őskorszak után – melynek 25 éves születését nemrég ünnepelte a színház – éppen húsz éve vált intézménnyé megmaradási ösztönből, holott létezését éppen kőszínház-ellenesség érlelte. Időközben pedig diploma nélküli játszókat keresve – mert nem hittek a színészképzésben –

a Figurát a színiegyetemek „előkészítő éveként” is számon tartja a szakma.

A Figura statútuma, alapító okirata pedig a kísérleti jelleget tartja számon. A volt és jelenlegi figurások egyetértenek abban: ez „valami- féle szerelem”. Erről Szebeni Zsuzsa, az Országos Színháztörténeti Intézet munkatársa szerkeszt immár másodízben kötetet, melynek nyomdai költségtámogatásra váró változatát az ünneplőknek is bemutatta.

Gergely Edit

A szerző projektmenedzser- és HR-képesítésű, marketing végzettségű szabadúszó kommunikátor, Méray-díjas újságíró. Két szépirodalmi kötet szerzője. Blogja, a Magánterület.tk, az első magyar nyelvű blog (2002) volt Romániában (Czika Tihamér: Kis erdélyi blogtörténelem). Ez itt a folytatása.

Kapcsolódó:

#ArtHeals [Triceps 70] Ha eddig nem mondtam volna semmit: na, ez Triceps.

#ArtHeals contact@gergelyedit.com

Exkluzív interjúink:

arenaminda-gergelyedit projekt: LÉPJ BE

Koncepció:

A Magánterület 2.0 – geXperience független microsite és ArtHeals fórum.

Műfaja: Serious matters & elitbulvár. Glamdoire.

Stratégiai cél: femicide-tribute.

Fenntartó, szerk.: GE

A Történet:

Arena Minda – hivatásos modell, via Párizs www.arenaminda.com
Gergely Edit – hivatásos kommunikátor, Székelyföld szívében.
Ikertestvérek, akik két világot élnek át, egyszerre. Még ebben az Életben.

• Az arenaminda-gergelyedit projekt: LÉPJ BE