PrtScr a székelyudvarhelyi bálint arthur: mesterséges város (balánbányai ballada) filmjéből. Bemutató, Bp. február 4, Corvin mozi. Részletek ITT. a filmillusztrációk is arthur munkái, FORRÁS.
Az együttműködésről kezdett tárgyalást 2010-ben
a román és a magyar mozgóképes szervezet
Láthatóan prüszkölnek az erdélyi magyar filmesek a bukaresti nemzeti filmes tanácstól. A legutóbbi pályázaton is ugyanaz történt, mint előtte, és azelőtt, és még azelőtt: egyetlen erdélyi magyar projektet sem tett le senki az asztalra.
Húsz évnek kellett eltelnie a demokráciából, hogy most végre valaki az Országos Filmes Tanács (Consiliul Național Cinematografic – CNC) igazgatótanácsából változtatni akarjon ezen.
Egy erdélyi magyar.
És szintén húsz ahhoz, hogy hivatalos filmhivatali szinten a magyar és román vezetők leüljenek tárgyalni közös dolgaikról.
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy ikerpár. Habár közeledtek az ötvenhez és még nem volt asszonyuk, azért látszólag jól érezték magukat. Egész nap serényen dolgoztak a mezőn, de néha szakítottak időt a lelkük szépítgetésére. Lajos ilyenkor rajzolt, Sándor pedig verseket írt. Többnyire szerelmes verseket. Egy napon osztálytalálkozóra voltak hivatalosak. Aznap délután, mintha kizökkenne az idő. szereplők: Olasz Lajos Olasz Sándor rendező: Bálint Arthur
Romániában úgy indult az erdélyi magyar film- és televíziós gyártás 1989 után, hogy aki kamerához jutott, az nulla produkciós költséggel, zsíros kenyérrel a tarisznyájában kiment és dolgozott. Amit forgatott, azt pedig leadta a köztévé magyar adásának. Az úttörő generáció egy része ma is a román köztévé (TVR) alkalmazottja, filmes és televíziós képzések, fesztiválok szakembere.
Mások saját produkciós stúdiót hoztak létre, és a piacból élnek.
Akadnak, akik emigráltak, és vannak, akik ráálltak a magyar televízióknak való tudósításra.
A következő generáció már képzésre mehetett Budapestre,
a Színház- és Filmművészeti Egyetemen ugyanis voltak erdélyieknek fenntartott helyek.
A tanulság: két évtizeden át mindenki „jól elvolt” a román központi pénzek nélkül.
Zágoni Balázs, a filmes tanács héttagú igazgatótanácsnak újdonsült tagja ezt a hozzáállást úgy magyarázza: „önmagáért beszél”. Mint mondja, a román filmintézet „szakmai megítélése” romlott le annyira, hogy az erdélyi magyarok nem tudtak és nem is akarnak filmes pénzekre pályázni.
Mostantól nyerhetnének, biztatja őket a kolozsvári filmes szakember, akit október elején nevezett ki e tisztségre Kelemen Hunor román kultuszminiszter.
Erdélyi magyar projektek román állami támogatását a filmtörvény szavatolja, mégpedig a „kisebbségi filmgyártás támogatása” passzus alatt.
A román intézet pénzosztó prioritása viszont ma a filmfesztiválok, a filmes képzések, a külföldi fesztiválokon való román szereplés támogatása, de emellett
a CNC elnöke külön pályázatokat ír ki a filmgyártás-finanszírozásra is.
Román szerzetesek érkeztek a magyarországi Kőrösszakálra. Az ortodox hitű román lakosság elfelejtette anyanyelvét, míg a nagyapák csak románul beszéltek, az unokák ma már csak idegen nyelvként tanulják az iskolában. A szerzetesek, ha szót akarnak érteni híveikkel, kénytelenek megtanulni magyarul, vagy tolmácsot hívnak segítségül. Rendező-operatőr: Bálint Arthur. Producer: Buglya Sándor / Dunatáj Alapítvány
A most lezárult elbírálási szakaszban kb. 250 millió forintnak megfelelő összeget osztottak szét negyvenhárom nyertes pályázónak filmfesztiválokra, filmes rendezvényekre, képzésekre és külföldi fesztiváljelenlétre.
Ezenkívül az öt benyújtott forgatókönyv mindegyikét támogatták egyenként háromszázezertől kétmillió forintig terjedő összegekkel.
Döntöttek azoknak a filmszínházaknak a támogatásáról, ahol művészfilmeket vetítenek – ez is prioritás.
Hat ilyen moziterem kért és kapott segítséget,
ebből négy Bukarestben (közülük három multiplex terem), egy Constantán, egy pedig Brassóban üzemel. Összesen több mint 25 millió forintnyi lejben részesültek.
Több moziépületet a helyi tanácsok elpereltek az állami mozivállalattól.
Hiába van ugyanis benne a közigazgatási törvényben, hogy a városi rangú településeken kötelező filmszínháznak működni
– ez mindössze írott malaszt. A mozikultúra pedig a fanatikus művészfilmkedvelők mozgalmában, a filmfesztiválokon éli világát.
Ebben a szférában a román filmes kultúra látványos pezsgést produkál
– a romániai magyar pedig most zárta le Marosvásárhelyen a 18. Alter-Native nemzetközi rövidfilmfesztivált.
Egyik szeme kacag, a másik sír Gáspárik Attilának, az Alter-Native művészeti igazgatójának,
amiért
a fesztivál kezdeményezésére idén először – 18 év múltával – sikerült hivatalos tárgyalást szervezniük a CNC és a Magyar Mozgókép Közalapítvány képviselői között – holott maga a fesztivál annak idején épp ezzel a céllal jött létre.
A hétvégi román-magyar egyeztetésen kiderült: három ponton találkoznak a két fél céljai.
- Egyrészt közös filmalapot szándékoznak létrehozni, amelyhez kizárólag román-magyar koprodukciók pályázhatnának.
- Másodsorban javítanának a filmforgalmazás „ritmusán”, mivel a román filmek jelenleg nehezen vagy szinte egyáltalán nem jutnak el Magyarországra, és fordítva is így van.
- Harmadrészt mindkét intézmény kész létrehozni egy-egy adatbázist, producerekről és produkciós cégekről, rendezőkről,
színészekről és más filmes szakemberekről, a létező infrastruktúráról és lehetséges forgatási helyszínekről.
Ez szintén a koprodukciós lehetőséget tenné átláthatóbbá, de
az intézményesített együttműködés a résztvevők szerint megkönnyítené a filmgyártásra szánt EU-s alapok lehívását is.
A marosvásárhelyi egyeztetésről a következő lépésben keretszerződés készül, amelyet eljuttatnak a két ország szakminisztériumaihoz.
Tény ugyanakkor az is: a magyar lapok épp mostanában cikkeznek arról, hogy felettébb bizonytalanná vált a tárgyalásokat bonyolító Magyar Mozgókép Közalapítvány jövője.
Gergely Edit
A szerző projektmenedzser- és HR-specialista képesítésű, marketing-kommunikáció végzettségű, Méray-díjas újságíró. Két szépirodalmi kötet szerzője. Blogja, a Magánterület.tk, az első magyar nyelvű blog (2002) volt Romániában (Czika Tihamér: Kis erdélyi blogtörténelem). Ez itt a folytatása.
#artHeals
Midi nonante par SAXICOLA RUBI, live à luz Saint-Sauveur. Live à Luz St-Sauveur, Haute-pyrénées. Dirk Vogeler : sax soprano Laurent Rochelle : sax soprano http://www.saxicolarubi.com/
Exkluzív interjúink 2025. dec. – 2026 febr.
contact@gergelyedit.com
Weber Kristóf Fotó: Lenthár Balázs • Laurent Rochelle Stéphane Migot • Gergely Edit Winter Zeev • Balázsi Gábor • Gyalai István • Arena Minda Gertrud Gozner
Olvasd el Laurent Rochelle zeneszerző-szaxofonművész-lemezkiadóval készült friss interjúnkat. • Weber Kristóf zeneszerző-kritikus a művészet- és AI kapcsolatáról gondolkodik. • Balázsi Gábor newyork-i rákkutató emberi léptékben enged közel egy FLOWinterjúban. HAMAROSAN: Gyalai István bécsi grafikus.
És Neked miben segíthetek? • GEpress-referenciák.
A Magánterület 2.0 – geXperience független microsite és ArtHeals fórum.
- Műfaja: Serious matters & elitbulvár. Glamdoire.
- Stratégiai cél: femicide-tribute.
- Fenntartó: saját büdzsé, saját szerkesztés, saját vétó.
- Kreatív kivételek és vizuális jogok: Arena Minda: Arena Minda
Concept & Curation
Magánterület 2.0 — Serious matters & elite-tabloid. Glamdoire.
Strategic aim: femicide-tribute.
Editor: Gergely Edit
Freelance parteners:
Photo: Attila Simon • Δούλος Ιωάννης • Gertrud Gozner
MusicHeals: Laurent Rochelle
Sound engineer: Winter Zeev
Microsite backdrop: Zsolt Kovács
Thank you for being here —
in a place where memory is work, and beauty is a kind of resistance.
-
Az arenaminda-gergelyedit projekt: LÉPJ BE
