Az interjú készítése idején [2006. december 31.,kb.22:00] a szerző Bukarestben élt, az Új Magyar Szó (RIP) országos közéleti és családi napilap szerkesztője volt: külpolitika szerkesztő, média- és kultúra rovatvezető. A Népszabadság külsős tudósítója (külpolitika, média, kultúra) Dési András főmunkatárs mentoráltjaként. Mellette elindítja-szerkeszti a manna.ro-n (RIP) a Kulissza színházi blogot. Végül ÚMSZ lapszerkesztő – hivatalos munkakönyvi bejegyzés szerint: főszerkesztő-helyettes.

---

Bukarestben szilveszterezett és lapunknak [ÚMSZ] interjút is adott Göncz Kinga magyar külügyminiszter, aki román kollégájával, Răzvan Ungureanuval koccintott az EU csatlakozásra.

---

Göncz Kinga az Új magyar szó által* üzent az erdélyi magyarságnak

 

Az eseményen Magyarországot hivatalosan Göncz Kinga külügyminiszter képviselte, akit Răzvan Ungureanu külügyminiszter fogadott, majd közös sajtótájékoztatót tartottak Románia Külügyminisztériumában. Ezt követően készült interjúnk az Új Magyar Szónak.

---

*Megj. GE flashback, 2025, mint tanú:

„Semper fidelis patriae” – írja a Román Külügyminisztérium sascímeres logóján. Épp alattunk.

Ott állunk, Románia Külügyminisztériuma kövén:

Magyarország külügyminisztere, és egy székely riporter.

Fotós kollégám, Mihály Laci választotta ki a helyszínt.

Oda álljatok, mondja, miközben mi még felvezető beszélgetésben, miniszter asszony nagyon kedves, közvetlen, és mélyen emberi, megosztja, hogy drukkolt, én mondom, jó volt a sajttáj, nevetünk is, izgatott, nagy a hajtás (=ismertem a programját percre, a „sminkfrissítés” negyedórát is – pe surse jött kollegiálisan át, tudtam kezelni intrót: utólag is kösz, drága A.!), ventillálunk – .

Nézem közben, Laci közel lépett, úgy mondja, másodszor is, de mintha nem hallanám jól – közben fölfogtam, hogy közbenfotó lesz.

Hová?…

Inti. Hát látom.

Összenéztünk.

„Hazádnak rendületlenül légy híve„.

Ok. De melyik Hazához?

Addig egyetlen interjúhoz se fotóztattam magam, sohsem kértem – tiltakoztam is -, de EZT értettem azonnal.

Kind of double-bind irony. hogy baXussss…

Halántékunkban éreztük ott, akkor, két országot.

Without „kind of”.

 

Culmea: a román külügyminiszter neve: Ungureanu =”Magyari”.

 

Nézzük csak a kontextust (lásd print legalul):

• Az RMDSZ távolmaradt a Románia hivatalos EU-csatlakozási ünnepségéről.
• A fővárosi ünnepségeken az RMDSZ-t nem képviselte egyetlen politikus se (!), így Markó Béla integrációért felelős romániai kormányfőhelyettes sem (!!).

Nem üdvözölte Őt senki magyarul protokollban itt, se kint a téren. Nem épült semmi össze a romániaiakért nyilvánosan, tiszta mosolyokkal, a Pillanatban. Nem készültek fotók Vele erdélyi magyar hivatalos képviselettel.

Gyakorlatilag… mi képviseltük MihályLacival… hivatalosan akkreditálva… az erdélyi magyarságot

románia EU-ba lépése szilveszterén, a bukaresti kormánynál. mindennél.

És, ahogyan Kinga Göncz külügyminiszter asszony is megerősítette a diktafonomra anno: közös, magyar-román történelemkönyvön kezdtek el dolgozni 2006-ban.

Tehát ma (2025) már mindenki ebből tanul Romániában is, és Magyarországon is.

Bővített kiadásból, evidens.

Ugyenemdebár. (?!)

---

---

Nem mellesleg: cca. egy órával később, a szabadtéri ünnepségen, Göncz Kinga külügyminiszter asszony nyílt terepen és főidőben – Traian Băsescu államelnök mellett – szót kapott.

Egyetlen szót sem mondott a tömegnek román nyelven.

Angolul beszélt.

„Enyhe füttyögések” (lásd lenn, cikkben) közepedte.

Ott álltam akkora tömegben, mint ami az 1989-es Forradalom óta nem, és hallgattam körülöttem a beszólásokat. Értelmiségiek, egyetemisták. Nem csőcselék, nagyon nem.

Az Intercontinental szálló előtt felállított színpad előtt ezrek ünnepeltek. Eufória volt.

Olybá tűnt: Göncz Kinga külügyminisztert kikatapultálták Bukarestbe Budapestről. Mint ha…

(Néztük egymást a címlapösszeállító értekezleten, sok csönddel.)

A csodálatos Göncz Árpád lánya. Bedobták a füttyögtetésbe.

Történelem.

*

Az interjúnak most azt a címet adtam: „Minden változással szemben mindenki mindig ambivalens.” És mikor adtam, arra gondoltam, „nane”. De most…

És közel 20 év távlatából, kérek mindenkit, gondoljunk bele ebbe.

Erdélyi magyar értelmiségiként és fikcióként is – mint aki függ: értékrendtől. Lelkiismerettől igen.

Traumáktól, olykor. (Mindig és megmegállva. És NemMármegintcsakTrianon.)

De, ugye, dolgozunk rajt`, voilá.

*

A repülő visszaindulásáig a külügyminiszter asszonyt kísérő magyar sajtódelegációval szilveszterezünk. Az akkori MTI-tudósító otthonában – később bukaresti magyar nagykövet.

Kielemezzük a bakikat.

Sajnálnak bennünket.

Sajnáljuk őket.

Közös Himnusz magyar éjfélkor.

Koccintunk a szebb, közös, boldog jövőre.

 

Gergely Edit Méray-díjas újságíró.

---

„Tudjunk a lehetőségekkel élni”

 

A honvédségi gépről leszállva a román külügyminisztériumnál kezdte feszes programú, a szilveszteri EU-csatlakozást ünneplő bukaresti látogatását Göncz Kinga magyar külügyminiszter, aki az ÚMSZ-nek is nyilatkozott.

 

■ A sajtótájékoztatón hangsúlyosan kiemelte az RMDSZ szerepét…

– Szomorú is voltam, hogy nem találkoztunk itt.

Azt hiszem nagyon fontos szerepe volt az RMDSZ-nek, láttam a csatlakozási tárgyalások menetét és az utóbbi éveket. Az RMDSZ nagyon konzekvensen képviselte az európai értékeket és mindig emellett elkötelezetten nyilatkozott.

Tudjuk, hogy a csatlakozási folyamatban nagyon fontos az egyértelmű elkötelezettség.

■ Milyennek tűnt Bukarest?
– Ünnepinek.

Én azt hiszem, hogy az egész országnak nagyon nagy ünnep ez, és a magyar közösségnek talán, még nagyobb.

Mert annak, hogy Magyarország ilyen egyértelműen támogatta Románia csatlakozását, valóban sok oka volt.

Az legfontosabb talán az, hogy eltűnnek a határok a Romániában élő magyar közösség és Magyarország között.

■ A külföldi sajtó kissé szkeptikusan viszonyul a csatlakozáshoz. Kell-e tartani attót hogy a romániai munkavállalóktól is riadni fognak?

Minden változással szemben mindenki mindig ambivalens.

Európa tudja, fontos a csatlakozás folyamatának a folytatása, de ha az ember elképzeli, ahogyan egy tál körül ülnek tizenöten, aztán huszonöten, aztán huszonheten, egy komoly változás.

Mindenkinek picit változtatni kell, új helyzetet fog ez teremteni.

 

■ A két ország kapcsolatában volt egy közös elképzelés közös történelemkönyv megírására is.

– Igen, elindult a munka, hogy legyen egy közös történelemfeldolgozás.

Nem csak a könyv a fontos, hanem hogy végig is lehessen gondolni, hisz

tudjuk, a szomszédos országok történelmében a történelmi figurák másként ítéltetnek meg.

Fontos lenne ezeket egyeztetni.

■ Mit kíván az erdélyi magyaroknak?
– Azt kívánom, hogy nagyon boldog új év legyen, hogy tudjunk mindazokkal a lehetőségekkel élni, amelyeket az európai uniós csatlakozás jelent, és ez jelenti azt is, hogy

egy szolidáris Európába lépnek be az erdélyi magyarok is.

És biztos, hogy ez könnyebbséget jelent.

Gergely Edit

 

A szerző projektmenedzser képesítésű, marketing-kommunikáció végzettségű, Méray-díjas újságíró. Két szépirodalmi kötet szerzője. Blogja, a Magánterület.tk, az első magyar nyelvű blog (2002) volt Romániában (Czika Tihamér: Kis erdélyi blogtörténelem). Ez itt a folytatása.