Zsigmond Andrea fotója: Apai Emese. Forrás
Szerk. megj.: Ez a bejegyzés egy 2000-ben megjelent kritika (Korunk) szemléje/újraközlése, bibliográfiai adatokkal. A személynevek itt dokumentáló jelleggel szerepelnek.
A szerelemről való beszéd a kötetben egyenes, leplezetlen. A versek meztelenül kínálják magukat az olvasónak, a kötet mintegy széttárja (vers)lábait.
Zsigmond Andrea: Testszínű szavak (Gergely Edit kötetéről). Megjelenés eredeti helye: Korunk, nr.10, 2000, 120-121.p
Jól megválasztott a cím*, jól szerkesztett a borító.
A fedőlap egy női-férfi akttal, a feléjük forduló női mellrajzzal (lehet a szerzőé-beszélőé), színeivel – szüzesség fehérje, szerelem pirosa, halál feketéje – a kötet belseje felé mutat.
“én gergelyedit vagyok, /egót fitymáló pipihús”
– nevezi meg a beszélő a kötetben megszólaló önmagát (Kis életrajzi jegyzet).
Ez a hang hol “bájos gyerekgőgics”, hol “devoráló naiva” vagy “bőrbe göngyölt dög”, netán “bödör vörös díva” hangja,
hol mindegyik egyszerre.
A gyermek őszintesége, a díva hűvössége, a dög trágársága mind azt az elemi, zsigeri élményt próbálja megfogalmazni, ami a másik/egy másik utáni vágy, kötődés vagy hiány. (A keresésben az én néha csak önmagára lel.)
A vágy megjelenése, vajúdása, a kötődés kétsége, felbomlása a hangok sokfélesége révén is egy polifonikus formai és tartalmi sokféleséghez vezet. Ugyanakkor a kötet nagyon is egységes.
A jól kiválasztott, erős nyitó és záró versek közé helyezett szövegek mind a szerelem (ha az) kérdéskörét járják körül.
Legnagyobb hangsúly a már megkopott viszony rajzára esik,
annak a vergődéssel vegyes tehetetlenségnek az érzékeltetésére, ami egy már kényszerű, vonszolt szerelem velejárója:
fölpattogzik bennünk a képzelt gyöngédség
a megértés mímelt infantilis máz
a közös meghittség egyre (h)idegenebb
szexbe menekül a durvuló tapintás (Végül)
(A hátlap is ezt a szöveget emeli ki; ez ismét a figyelmes szerkesztés** jele.)
A szerelemről való beszéd a kötetben egyenes, leplezetlen. A versek meztelenül kínálják magukat az olvasónak, a kötet mintegy széttárja (vers)lábait.
Gergely Edit gyakran játszatja egybe szerelem és költészet motívumait (a versírás a második tematika, ami a kötetben megjelenik).
Van úgy, hogy
- az olvasó szeretővé válik (ha beírja magát a vers üres soraiba – l. Én a gésád vagyok);
- a magára hagyott szerető ölelkező rímekkel bíbelődik (l. Nélküled);
- a halódó szerelem maradványai egy utolsó költeménybe (mint egy urnába) mentődnek át;
- a piros betűs napon egyszerre tilos versírás és szeretkezés (l. Pirosbetűs nap).
A testszínű szavak erotikája egy már tudatos gesztus által megidézett erotika.
A vágy reflektált, a megszólalás mikéntje stilizált és egyenletes
a versek alanyai líraian purcintanak és szellentenek (l. NB! Boldogság megárthat)
A kötet jónéhány szépen árnyalt, pontos verset, versszakot tartalmaz. Néha azonban nem könnyű az egymásba gubancolódott képeket kibontani.
A kötet retorikájának része az áthallásokban, utalásokban megjelenő József Attila-i, Szilágyi Domokosi, Parti Nagy-i, Weöresi, Pilinszkys attitűd, hangulat. A vendégszövegek, átírások zökkenőmentesen simulnak bele a Gergely Edit-féle lírába.
Ezzel szemben az is gyakori vonása a verseknek, hogy csattanóra vannak kihegyezve (kiugrásokra a szöveg homogenitásából).
A poénok néha igen jól működnek – pl. („méhem kelyhét…véremmel” – l. in. Passz – pastiche)
/ vegyétek és egyétek // sőt, kapjátok be.
A szójátékok gyakran hatásosak (Létlelet).
A sok lábjegyzet némelyike is ötletes: a “Le a hedonizmussal” sorban (Pirosbetűs nap) kifejeződő kívánságot megvalósítja lábjegyzete – a lap aljára, vagyis le kerül a “hedonizmus” kifejezés.
Az utóbbi példában Gergely Edit költészetének egyik sajátos vonása is megragadható.
A szövegek nemcsak úgy lépnek ki önmagukból, hogy gyakran reflektálnak versírt mivoltukra, hanem úgy is, hogy a nyomtatott képhez tartozó
– egyébként a szorosan vett szöveg világán kívül eső –
elemek is a szöveg szerves részeivé válnak (a szöveg magáévá teszi őket).
Az Altató cím lábjegyzete (csepegtetve) fokozottan befolyásolja a szövegértést; máskor a bekeretezett szó esetében (édesem – l.) a gyászkeret verbális szimbólummá oldható, sőt, egyenesen állítmányként lehet olvasni.
Más esetben a nyomtatott szöveg egyik sajátossága – az, hogy a papíron a fent-lent struktúrában szerveződik – az ábrázolt folyamat vizualizálásában játszik szerepet: (az isten)
magasról
leszarja
a lelkem
Miután tehát a versek nyelvvé oldották az anyagiságot (testiséget), a folyamat ellenkezőjével is megpróbálkoznak:
ki szeretnének lépni a szellemiség közegéből, anyagivá, tapinthatóvá szeretnének válni.
És valóban, néha szinte látni, ahogy a versek széle felkunkorodik a papírlapról.
Zsigmond Andrea
IMPRESSUM
*,** Szerk. megj. (2025): A kötet impresszumában a szerkesztő neve nem szerepel. Emlékeim szerint a szöveg gondozásában (szerkesztőként) Orbán János Dénes vett részt. A kiadástörténet elhúzódásáról és a háttérről külön bejegyzésben írok majd, miután a dokumentumokat rendeztem. GE
NÉVJEGY:
Zsigmond Andrea a Csíkszeredai Márton Áron gimnáziumban tanult, majd a Babeș-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán szerzett oklevelet magyar, német, illetve színháztudomány szakon. Budapesten doktorált 2016-ban.
Tanárként és irodalomkritikusként kezdte pályáját, később egyre gyakrabban írt színi kritikákat és színházi fesztiválok sajtóanyagait szerkesztette. Több évig a Székelyföld, a Moldvai Magyarság és több más időszaki kiadvány szerkesztőjeként dolgozott. A Játéktér színházi szaklap alapító szerkesztője egy ideig a Játéktér-díj kurátora is volt.
Jelenleg a Kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem színház- és filmkarának adjunktusa. Debrecenben él, de kolozsvári egyetemi munkahelyét megőrizte. Forrás
Gergely Edit: Üzenet lélekdoktor szeretőhöz. / Message à mon amant psychologue. Erdélyi Híradó Kiadó, Előretolt Helyőrség sorozat, Kolozsvár, 1999.
Felelős kiadó: Szőcs Géza. Lektorálta: Fekete Vince, Kelemen Hunor.
A kötet keletkezése idején a szerző BBTE-hallgató volt; a korabeli irodalmi közegekben (Bretter György Irodalmi Kör) is bemutatkozott.
Kapcsolódó: Németh Zoltán: Női szövegek és szövegnők – Gergely Edit, Karafiáth Orsolya és Erdős Virág köteteiről.
Exkluzív interjúink:
Olvasd el Laurent Rochelle zeneszerző-szaxofonművész-lemezkiadóval készült friss interjúnkat: FR / EN / RO+Hu in progress. • Illetve a Weber Kristóf zeneszerző-kritikussal készültet. Fotók: Stéphane Migot • Winter Zeev • Lenthár Balázs
És Neked miben segíthetek? • GEpress-referenciák.
#musicHeals
A Magánterület 2.0 – geXperience független microsite és ArtHeals fórum.
- Műfaja: Serious matters & elitbulvár. Glamdoire.
- Stratégiai cél: femicide-tribute.
- Fenntartó: saját büdzsé, saját szerkesztés, saját vétó. Különjogok: Arena Minda
-
Az arenaminda-gergelyedit projekt: LÉPJ BE
Fotók: Attila Simon • Δούλος Ιωάννης • Gertrud Gozner
