Illusztrációink: grafitting. Fotó: Gergely Edit
A ford. előszava
Egy tanuló lehet elégedetlen az iskolával számos okból. Az azonban, amikor úgy érzi, hogy vele más szabályok szerint bánnak, vagy hogy a méltányosság sérül, már az intézménybe vetett bizalom megingását jelzi.
Dr. Brassai László (fotó) pszichológus frissen megjelent Kovászna megyei kutatását fordítjuk önkéntesen.
A kutatás jelen fejezete érzésünk szerint az egész kutatás egyik legerősebb része, mert itt kapcsolódnak össze a tanulók szubjektív igazságosságélménye, a pedagógiai méltányosság és az iskolai kirekesztődés mechanizmusai.
A román „percepția de nedreptate” kifejezést következetesen „az igazságtalanság észlelése”, illetve „igazságtalanságérzet” alakban fordítjuk, nem pedig egyszerűen „elégedetlenségként”. A nemzetközi pszichológiai szakirodalomban ugyanis a school justice önálló kutatási terület, amely a tanulók eljárási, elosztási és interperszonális igazságosságérzetét vizsgálja.
Ez a különbség nem pusztán nyelvi.
Egy tanuló lehet elégedetlen az iskolával számos okból. Az azonban, amikor úgy érzi, hogy vele más szabályok szerint bánnak, vagy hogy a méltányosság sérül, már az intézménybe vetett bizalom megingását jelzi.
Brassai László kutatásában ezért ez a dimenzió nem egyszerű attitűd, hanem az iskolai kirekesztődés egyik strukturális indikátora.
A kutatáshoz az adatfelvétel 2025 novembere és 2026 januárja között zajlott kérdőíves módszerrel. Az online kérdőív kitöltetését az iskolai tanácsadó pedagógusok koordinálták, véletlenszerűen kiválasztott mintán. A kérdőíveket osztályszinten töltötték ki a tanulók, a részvétel minden esetben önkéntes volt.
Az adatbázis a következő almintákból áll:
- 5–6. osztály: 248 kérdőív;
- 7–8. osztály: 333 kérdőív;
- 9–12. osztály: 808 kérdőív.
Összesen 1389 tanuló vett részt a vizsgálatban.
A terjedelemre való tekintettel több bejegyzésben publikáljuk a Magánterületen – minden résznél linkben jelöljük a kapcsolódó elemeket.
A lentiekben közzétett fordításunkhoz a lektorálás során kapott észreveteleket is folyamatosan beépítjük.
(Tanumányban kiemelések tőlem, szerk.,ge)
Brassai László:
Nem elég PUSZTÁN jelen lenni – Az iskolai kirekesztődés indikátorai az oktatási közösségekben
Kutatási jelentés
(6. rész.)
Olvasd el EREDETIBEN: Dincolo de prezența la școală: indicatori ai
excluziunii școlare în comunitățile educaționale1. rész magyarul ITT,
2. rész magyarul ITT.
3. Rész magyarul ITT.
4. Rész magyarul ITT.
5. Rész magyarul ITT.
Az igazságtalanság és az egyenlőtlen bánásmód észlelése
Elméleti háttér
Az iskolai környezetben megélt igazságtalanság és egyenlőtlen bánásmód az iskolai kirekesztődés egyik fontos indikátora, mivel közvetlenül befolyásolja a tanuló és az iskola kapcsolatát, a pedagógusokba vetett bizalom mértékét, valamint az oktatási közösséghez való tartozás érzését (Resh és Sabbagh, 2014; Booth és Ainscow, 2019). A szakirodalom hangsúlyozza, hogy az iskolai igazságosság észlelése az egyik központi tényező az igazságos és befogadó iskolai klíma kialakításában.
A kutatások azt mutatják, hogy azok a tanulók, akik úgy érzik, hogy a szabályokat nem egyformán alkalmazzák, vagy a velük szemben kiszabott szankciók igazságtalanok, nagyobb valószínűséggel élnek át frusztrációt, bizalmatlanságot és érzelmi eltávolodást az iskolától. Mindez társas visszahúzódáshoz, valamint az iskolai tevékenységekben való részvétel csökkenéséhez vezethet.
Az igazságosság érzésének hiánya nemcsak a tanulási motivációt gyengíti, hanem a tanuló iskolai közösségen belüli társas kapcsolatait is kedvezőtlenül befolyásolja.
Elméleti szempontból az iskolai igazságosság a tanulók azon észlelését jelenti, hogy a szabályok, az eljárások és a pedagógusok, illetve az intézmény egésze mennyire bánik velük méltányosan. Amikor a tanuló úgy érzi, hogy nem ugyanazok a jogok és lehetőségek illetik meg, mint társait, kialakulhat benne a marginalizáció és az elismerés hiányának érzése, amely fokozatosan gyengíti kötődését az iskolához.
Ennek az indikátornak egyik jellegzetes megnyilvánulása az a tapasztalat, hogy
- a tanuló véleményét kevésbé veszik figyelembe, mint másokét;
- nem részesül azonos esélyekben a programokba vagy csoportos projektekbe történő kiválasztás során;
- gyakrabban vagy súlyosabban büntetik, mint osztálytársait.
Az ilyen ismétlődő élmények idővel az igazságtalanság érzésének belsővé válásához vezethetnek, és védekező, illetve visszahúzódó magatartást alakíthatnak ki az iskolai közösséggel szemben.
A kutatások azt is igazolják, hogy az alacsony szintű iskolai igazságosság-észlelés szignifikáns kapcsolatban áll az iskolától való érzelmi eltávolodással, a részvétel csökkenésével, valamint a visszahúzódó vagy opponáló viselkedések megjelenésével.
Hosszabb távon ezek a folyamatok hozzájárulhatnak egy sérülékenyebb iskolai pálya kialakulásához, és növelhetik az iskolai kirekesztődés kockázatát.
A mérőeszköz
Az igazságtalanság és az egyenlőtlen bánásmód észlelésének mérésére alkalmazott kérdőívtételek a School Justice Scale (Resh és Sabbagh, 2014) kérdőívből származnak.
A vizsgálatban szereplő állítások a következők voltak:
- Olyan helyzeteket élek át, amikor a szabályokat nem egyformán alkalmazzák minden tanulóra.
- Úgy érzem, igazságtalanul büntetnek meg.
- A véleményemet nem veszik figyelembe ugyanolyan mértékben, mint másokét.
- Nem részesülök azonos esélyekben a közös programokba vagy csoportos projektekbe történő kiválasztás során.
Az V–VI. évfolyamos tanulók eredményei
Az alsó gimnáziumi korosztályban két állítás mérte ezt a dimenziót:
- „Igazságtalanul büntetnek meg.”
- „A tanáraim előtt nincsenek ugyanolyan esélyeim, mint a többieknek.”
A részskála belső megbízhatósága megfelelőnek bizonyult (Cronbach-alfa = 0,744; minimum = 2; maximum = 10; átlag = 3,4; szórás = 2; medián = 2). A válaszok szerint:
- a tanulók 6,8%-a (2,4% + 4,4%) nagy mértékben vagy teljes mértékben úgy érzi, hogy igazságtalanul büntetik;
- 13,7%-uk (7,7% + 6,0%) szerint a pedagógusok előtt nem ugyanazokkal az esélyekkel rendelkezik, mint osztálytársai.
A VII–VIII. évfolyamos tanulók eredményei
A felső tagozatos korcsoportban a vizsgálat három állítással mérte az iskolai igazságosság észlelését.
A részskála megfelelő belső megbízhatóságot mutatott (Cronbach-alfa = 0,801; minimum = 3; maximum = 15; átlag = 5,2; szórás = 3,1; medián = 4).
A válaszok alapján:
- 11,1% (3,8% + 7,3%) úgy érzi, hogy büntetést kap akkor is, amikor nem szolgált rá;
- a tanulók jelentős része úgy véli, hogy véleményét kevésbé hallgatják meg, mint másokét;
- hasonló arányban jelenik meg az az élmény is, hogy nem ugyanazokkal az esélyekkel vehet részt az iskolai programokban vagy csoportos feladatokban.
A IX–XII. évfolyamos tanulók eredményei
A középiskolások körében a vizsgálat már a School Justice Scale teljes, négytételes változatát alkalmazta.
A részskála belső megbízhatósága magasnak bizonyult, ami azt jelzi, hogy a kérdések következetesen ugyanazt a pszichológiai konstruktumot – az iskolai igazságosság észlelését – mérik.
Az eredmények alapján a középiskolás tanulók egy része úgy érzi, hogy
- a szabályokat nem alkalmazzák minden tanulóra egyformán;
- előfordul, hogy igazságtalanul büntetik;
- véleményét kevésbé veszik figyelembe, mint másokét;
- nem azonos esélyekkel jut be közösségi programokba vagy projektekbe.
Noha a válaszadók többsége nem számolt be ilyen tapasztalatokról, egy stabil kisebbség következetesen jelen van, amely számára az iskola nem méltányos intézményként jelenik meg.
Összehasonlító elemzés
A három korcsoport összehasonlítása alapján Brassai László arra a következtetésre jut, hogy azoknak a tanulóknak az aránya, akik nagy mértékben vagy teljes mértékben igazságtalannak érzik az iskolai bánásmódot, 10–14% közötti.
Az életkor előrehaladtával nem látunk drámai növekedést vagy csökkenést. Inkább egy állandóan jelen lévő sérülékeny tanulói réteg rajzolódik ki, amely végigkíséri a teljes iskolai pályát.
(Folytatjuk. Nézz vissza később is.)
A kutató névjegye:
Dr. BRASSAI LÁSZLÓ
Brassai Lászó Képforrás
pszichológus, kutató, iskolai tanácsadó, a Kovászna Megyei Erőforrás és Nevelési Tanácsadó Központ koordinátora.
A Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskolájában 2011-ben megvédett doktori értekezésében az élet értelmességét vizsgálta mint a serdülőkori egészségmagatartás védőfaktorát.
Kötetei: (Bustya Jánossal) Jelentés a veteményeskertből: Hozzáadott értékek a református felekezeti iskolában, Romániai Református Pedagógiai Intézet, Kolozsvár, 2014.
Jelen kutatásában az iskolai inklúzió és a kirekesztődés korai indikátorait elemzi, 1389 Kovászna megyei diák válaszai alapján.
#MusicHeals
Exkluzív interjúink:
Weber Kristóf Fotó: Lenthár Balázs • Laurent Rochelle Stéphane Migot • Gergely Edit Winter Zeev • Balázsi Gábor • Gyalai István • Arena Minda Gertrud Gozner
Olvasd el Laurent Rochelle zeneszerző-szaxofonművész-lemezkiadóval készült friss interjúnkat. • Weber Kristóf zeneszerző-kritikus a művészet- és AI kapcsolatáról gondolkodik. • Balázsi Gábor newyork-i rákkutató emberi léptékben enged közel egy FLOWinterjúban. Gyalai István bécsi grafikus a testről és tsi.
És Neked miben segíthetek? • GEpress-referenciák.
A Magánterület (2002) az első magyar blog volt Romániában.
Ez itt a folytatása. Műfaja: Serious matters & elitbulvár. Glamdoire.
Stratégiai cél: femicide-tribute.
Fenntartó: saját büdzsé, saját szerkesztés, saját vétó.
Kreatív kivételek és vizuális jogok: Arena Minda
Thank you for being here —
in a place where memory is work, and beauty is a kind of resistance.
